Kronosz és Rheia második fia, Hesztia, Démétér, Héra, Hádész és Zeusz testvére, a tenger istene, a tizenkét főisten egyike. Poszeidónra születése után ugyanaz a sors várt mint testvéreire, apja az uralmát fenyegető esetleges trónfosztás veszélye miatt lenyelte. Mint isteni lény Poszeidón akárcsak testvérei tovább élt apja belsejében, míg Zeusz ki nem szabadította, aki anyja segítségével kerülte el ezt a sorsot. Mikor kiszabadult bátyjával Hádésszal együtt csatlakozott Zeuszhoz és sok más szövetségessel együtt megdöntötték Kronosz uralmát. A győzelem után a három testvér megegyezett, hogy sorshúzással osztják fel egymás között a világot, Poszeidón a tengert kapta. Korlátlan ura és parancsolója volt a tenger birodalmának, királya volt valamennyi tengeristennek és ura az összes tengeri állatnak. A Küklópszok által kovácsolt háromágú szigonyával uralkodott a vizeken, mellyel óriási vihart tudott támasztani a tengeren, de intésére lecsillapult a leghatalmasabb hullám is. Ha szigonyát a földbe vágta, földrengés keletkezett, ezért „Földrázónak” is nevezték. Pompás palotája, Aigaiban, a tenger mélyén állt, de sokszor az Olümposzra is felkocsizott, hogy részt vegyen az istenek lakomáin és gyűlésén. Aranysörényű, bronzpatájú lovak által húzott fogatán mindig a tenger felszínén járta birodalmát, a hullámok maguktól nyíltak szét előtte. Tengeri istenek és állatok kísérték útján és a tenger szörnyei is kiemelkedtek a vízből, hogy köszöntsék urukat. Felesége Amphitrité, a legszebb Néreisz volt, Naxosz szigetén pillantotta meg és szeretett bele, mikor az testvéreivel táncolt. Amphitrité eleinte nem akart Poszeidón felesége lenni és elmenekült előle, de Poszeidón hű szolgája, Delphinosz rábeszélte az istennőt a házasságra, jutalmul a csillagok között kapott helyet. Házasságukból négy gyermek született: Tritón, Rhodé, Bentheszikümé és Kümopoleia. Ennek ellenére Poszeidón gyakran megcsalta feleségét, többek között Thoószával, akivel Polüphémoszt, Naidával, akivel Próteuszt, s Meduszával, akivel Pégaszoszt és Khrüszaórt nemzette, valamint ló alakjában megerőszakolta Démétért, aki Areiónt és Deszpoinát szülte neki. Noha birodalmának szuverén uralkodója volt, Poszeidón a többi istennel nemigen fért meg. Állandó vitákba bocsátkozott velük, de rendszerint alul maradt. Héliosszal Korinthoszért, Dionüszosszal Naxoszért, Zeusszal Aigina szigetéért, Hérával Argoszért, Apollónnal pedig Delphoiért civakodott, de ellenlábasai mindig győztesen kerültek ki a vitából. Leghíresebb vitáját azonban Athénével folytatta Attika uralmáért. Az indulatos Poszeidón már párbajra hívta ki az istennőt és az el is fogadta a kihívást, de Zeusz közbelépett és azt parancsolta, hogy terjesszék az ügyet az istenek tanácsa elé. Zeusz úgy döntött, hogy azé lesz Attika és arról kapja majd fővárosa a nevét, aki értékesebb ajándékot ad az ott élő embereknek. Poszeidón szigonyát az Akropoliszba vágta, amelynek során tengervízből táplálkozó sós vizű forrás fakadt, s a földből előbukkant az első ló. Athéné viszont egy magot ültetett el, amelyből az első olajfa sarjadt, s ezért Athénét kiáltották ki győztesnek és a várost Athénnak nevezték el. Poszeidón haragjában árvízzel sújtotta a város síkságait, de sikerült megengesztelni. Mivel egyszer Hérával, Athénével és a többi istennel együtt Zeusz ellen lázadt, Apollónnal együtt halandó embernek kellett szolgálnia, Laomedón részére felépítette Trója falait. Szent állata a ló volt, amelyet ő teremtett, növénye a fenyő és a hárs, valamint tengeri növényekből, moszatokból font koszorúval szorította le kék hajfürtjeit.

Forrás: valtozovilag.hu
Saját gyűjtés, ellopni szigorúan tilos!